pár gondolat a kultúra digitalizálásáról

Tömören: Nagyon fontos kezdeményezésnek tartom a kulturális örökségünk digitalizálását, több okból is. Egyrészt ugye így az utókor számára is fennmaradna ezek az értékek (legalábbis bizonyos formában), másrészt- és ezt a magam részéről legalább olyan fontosnak tartom- így hozzáférhetünk olyan dokumentumokhoz is, amelyek eddig pl egy távoli hely egyetlen kis könyvtárában voltak fellelhetőek egy példányban… (És, például egy egyetemistának nem kell magyarázni, hogy ez mennyire jó dolog…)
A kezdeményezés jó, a megvalósítás nem egyszerű… A digitalizálás folyamata egy nagyon idő- és pénzigényes projekt, nemcsak a megfelelő technológiai berendezés meglétét igényli, hanem szakértelmet, és rengeteg időt. Röviden: sok-sok pénzt. Mivel azonban az erőforrások, mint mindig, szűkösek, el kell dönteni, hogy akkor milyen sorrendben, milyen tematika alapján digitalizáljuk a rendelkezésre álló hatalmas „gyűjteményt.” És itt elérkeztünk a következő problémához. Ki mondja meg, hogy mi a fontosabb, mi az értékesebb? Azt digitalizáljuk először, ami mondjuk az „alapműveltség részét képezi”, amit az iskolában tanítanak, vagy ellenkezőleg, ritka, és egyébként nem elérhető dokumentumokat? Egyáltalán, ki határozza meg, hogy mit tekintünk „kulturális örökségnek”? Kétlem, hogy ezekben a kérdésekben tökéletes egyetértés volna, ill. létezne mindenható recept- és az ilyen viták eleve lassíthatják a digitalizálás folyamatát.
Úgy tűnik azonban, hogy felismerték a dolog jelentőségét és számos kezdeményezés van mind EU-s, mind pedig hazai szinten, amelyek a digitalizálást szorgalmazzák- igaz, ezekről nem nagyon hallani (bár ismételten csak a magam nevében beszélek, és ugye, ez nem reprezentatív…)
A magyarországi digitalizálási projektek után kutakodva pl az alábbiakat találtam:
NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum http://www.nava.hu )
KlimoTheca ( http://kt.lib.pte.hu/ )
Magyar természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok (http://www.kfki.hu/tudtor/ )
Neumann- ház (http://www.neumann-haz.hu/)
Ezt most mindössze „kóstolóként” raktam ide, ennél sokkal akit érdekel a dolog, kattintson a www.digtalizalas.lap.hu honlapra, ott elég sok info van a témában.

Visszatérve tehát a dolog problematikus oldalára: Magának a digitalizálásnak, amennyire én látom, a pénz- és időigény lehet a problematikája. És, ehhez kapcsolódóan az, hogy adott esetben az egyes könyvtárak/kulturális intézmények nem rendelkeznek a digitalizáláshoz szükséges tőkével.
Emellett egyesekben- joggal- felmerülhet a kérdés: lehet, hogy egy idő után, mondjuk nem is olyan sokára, a digitális dokumentumok kiszorítják a régi, jó öreg „adathordozókat”?:) Lesz-e még egyáltalán kereslet mondjuk a könyvre? A magam részéről, azt hiszem, (vagy tán helyesebben fogalmazva, remélem), hogy a digitális formátum nem fogja kiszorítani ezeket, pusztán lehetővé teszi, hogy több ember számára elérhetővé váljon a kultúra. És, azt hiszem, mindannyian tudjuk, mekkora különbség van aközött, hogy képernyőről olvasok, vagy kezembe veszek egy igazi könyvet… A digitalizálás tehát jó dolog, de ne felejtsük el, hogy ez lényegében csak sokszorosítást, megőrzést jelent, és a kultúrát igazán csak az eredeti formájában ismerhetjük meg.

Van azonban még egy vetülete a dolognak: vegyük észre, hogy a digitalizálás, ahogy halad előre, lényegében kvázi tovább mélyíti a digitális szakadékot. Minél több elérhető anyag van fent az interneten, azaz minél több mindenhez tudnak hozzá férni az internet-hozzáféréssel rendelkezők, a többiek, a „kiszorultak” annál több mindenből maradnak ki… Ezért szerintem a digitalizálás csak még inkább megsürgeti a digitális írástudatlanság ill. digitális szakadék felszámolásának problémáját. Mert jó dolog, ha ez meg amaz fenn van a neten, de még jobb, hogy ha ehhez mindenki hozzáférhet…. És ezzel visszakanyarodtunk az „esélyegyenlőtlenség”-hez…

One thought on “pár gondolat a kultúra digitalizálásáról

  1. Haliho,

    olvasgatva ezt a bejegyzest megemlitenem, hogy nem csak penz kerdese a dolog, leteznek kulfoldi projektek ahol mi szorgos magyarok is jelen vagyunk es csupa onkentes mar eddig is tobb konyvet megmentettunk a jovo szamara. Akit komolyan foglalkoztat a kerdes, ajanlom figyelmebe a kovetkezo ket linket:

    http://dp.rastko.net/hu – ahol keszul
    http://www.gutenberg.org/browse/languages/hu – ami keszul

    azt az elvet kovetjuk hogy napi 1 oldal, az egy evben 1 teljes konyv, barhol barmikor csak 1 bongeszo kell hozza.

    udv,
    aladar

    ui: bocsi jelenleg kulfoldon dolgozom es itt nincs magyar billentyuzetem.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *